Felvágunk

avagy a Gugli túl jó barátunk, könyvet is ír helyettünk

Hammer Ferenc: Fekete&fehér gyűjtemény
Kalligram, Pozsony 2007

avagy a Gugli túl jó barátunk, könyvet is ír helyettünk

Hammer Ferenc: Fekete&fehér gyűjtemény
Kalligram, Pozsony 2007

Az albínók sorsa a történelemben. A Hölgy hermelinnel c. képen hány nő is van? Hogyan büntess a modern fekete (fehér) foltokkal? Hogy bénítsd meg a világot fehér sztrájkkal? Az előkelő fekete fog. Milyen színűek a háttérzajok? Az első csók az amcsi tévében fehér- és színes bőrű ember közt. A gyász színei. Miért fehér a fehérterror? Honnan az amcsi taxik pepitája? Ki az a wigger? Akiket a feketék is niggernek hívtak. Ahány fehér ló, annyi kultúra. Nem mindegy, hol élsz, ha fehér a májad. Óangol fekete és fehér: közös szótő. A legfeketébb és legfehérebb festmény. Fekete Péter átváltozásai. Az állami fekete tinta titkai. Ki az a reverendiapecér? Honfoglalás: pepitamagyarok? A pol. korrektség tébolyának feketelistája.

Irodalmi Nobel, 2007

Lichter Péter: Szörnycsokoládé
Budapest, 2004

Guéne, Faiza: Soha sehol senkinek
(Kiffe kiffe demain) Ford. Takács M. József
Ulpius-ház, 2007 

kello.hu , fülszöveg , interjú a szerzővel , könyves.blog.azigazi , lotusreads.blogspot.com (with 20 comments) , The Daily Star , BrookBrowse , authortrek.com , curledupkids.com
(külföldi kiadások címlapjai: 1 2 3 4 5  stb...) 
Angolul : Just Like Tomorrow

(+a Du rêve pour les oufs c., második regényéről)

Faiza (ha szólíthatom a „keresztnevén”) egyszerre bátor és szerencsés lány.
Mert azokban az években nyúlt bele ebbe a darázsfészekbe: írta meg a franciaországi arabok életét is megmutató regényt, amikor tombolni kezdtek a párizsi szegénynegyedek fiataljai. (Ő maga algériai bevándorlók gyermeke.) És mert (16-17 évesen) egy 15 éves lány fiktív memoárját írta meg, ami miatt pár lusta kritikus úgy is gondolta, önéletrajzi az egész és nincs mögötte semmi, csupán annyi, ami megesett a kislánnyal. Pedig a kamasz narrátort már kívülről írja meg, és bár lehetnek sajátjai egyes élmények, nem felsorolja, hanem okosan rendezi őket.

Persze nem mellékes a harmincas évek közepe sem: Spanyolországba kívánkozott, de ott éppen tűz alatt voltak még a tengeri strandok is, így ide utazott sebtében, mielőtt Olaszország felé is becsukódnak előtte a kapuk.

Ízlelítőt kapunk a kor nemzetkarekterológiáiból (franciák, olaszok, németek, magyarok egymás szemében), a közvélekedések régészeti szemétdombjába egy rövidke mondattal a régészprof eleganciájával szúr le szondát, megspórolva nekünk az időt, mert egy-egy mondatának információtartalmát mi csak napok alatt szerezhetnénk be hosszas könyvtárazással.

Egyszerre útikönyv (Velencébe stb. utazóknak ma is érdemes átolvasni!) és esszé Európa kialakulásáról… meg mindenről, ami fontos, de mindig kimarad a kultúrtörténeti könyvekből. Szent Szerb Antal blogja ez… :)

A Szent Márk térről úgy vall, mint Donkisott Dulcineáról.

Ari Behn (szül. 1972, Ari Bjørshol néven, még Dániában) norvég író pályája elég rendkívülinek mondható: beházasodott a királyi házba, majd Amerikába költöztek és a királylánnyal együtt közös gyermekkönyvet is írt. (A hölgy amúgy a kedélyesen hibrid Mrs. Princess nevet viseli…)

Ezek után ugye nem csodálkozhatunk azon, hogy Ari barátunk első kötete, a Rohadt szomorú az 1999-es év irodalmi szenzációja volt Norvégiában. Elvégre egy herceg fogadta a dedikálásra várókat…

A kötet a legkevésbé énpróza: ismerjük a szerző életét, a gyakran nyúlfarknyi szövegek szereplői pedig általában kétkezi munkából élők, a focizó kamaszoktól a nyugdíjas tengerészig. És igen, ebben végre egyetértek a neten (alig) fellelhető ajnározásokkal: főszereplő benne a globális kor családja, a magány, a kekec sors.

Az egzisztencializmus skandinávul azért egészen jeges leheletű, nem?

Nádasdy Ádám (1947) Az az íz
versek, 2005-2007
Magvető, 2007
 

Viviane Chocas: Magyar bazár
ford. Pacskovszky Zsolt, Palatinus 2007

A címlapon paprikafüzérek: nekünk ez a giccsturizmus alapfoka. Most esélyt kaptunk – egy francia írónőtől – kitörni ebből a kliséből. 

Ez a paprika az (’56-os emigráns szülőktől származó) párizsi újságírónőnek egy másik, a régi-új hazára találás fontos kelléke lesz. A magyaros ízekkel már-már szexuális élvezetet fedez fel, amikor ellátogat hozzánk. Ezt a világot szinte teljesen elzártak előle a gyerekkorában: „Ismét hatalmába kerít egy különös érzés: a magyar ételektől szinte elélvezek. …kezd felszívódni a gyomromban a pirospaprika. A gyomromban érzem a hatását. Pirosat eszem, és érzem a szeméremdombom fölött lüktető ereimet, …Pirosat eszem, és valójában a szótagokat, a szótagokat őrölöm-csavargatom-terelgetem-pácolgatom-fojtogatom-szabadítgatom ki.” Általában egy magyaros étel neve a fejezetcím, kivétel a Fogkefe: ez jelkép - az egyetlen, amit a szülők disszidáláskor magukkal vittek. Ez az, ami „kimossa a szádból a magyar szavakat”.

Delteil, Joseph: Jeanne d'Arc
[ford. Lackfi János] Scolar, 2006

kello.hu , sunbooks.hu , mancs.hu/Molnár Zsófia/ , litera.hu (részletekkel a kötetből)

"A szerző Chagall, Aragon és Henry Miller (!) barátjaként evezett be az irodalomba. Regényének filmes adaptációját a legnagyobb dán filmrendező, C.T. Dreyer készítette el; a Szent Johannát minden idők 12 legjobb filmje közé választották be." 
A regény korának egyik legmodernebb műve, nekünk mégis oly régi már (1925), hogy megütközhetünk azon: még némafilm készült belőle... (1928, rend. C. Dreyer)
Ál-történelmi regény, hiszen ha nagyon nem figyelsz oda, még az sem tűnik fel, hogy krumplit esznek meg paradicsomot, és Napóleon meg más később élt figurák is megidéződnek...

Megjelent az első blogteres könyv.. no nem antológia, a cyberlegelő legjobbjaival, hanem egyik szerzőtársunk adhatta ki végre a fiókjából rég előszuszakodó papírrengeteg (Hanni kedvéért: rizsma) egy csomóját kötet formájában.

Szubjektív válogatás és ajánló a kb. 350 új kötetből, a litera.hu alapján:

Több száz gyerek(/tini)rajz készült Lázár Ervin meséihez, ezeket pakolta fel a www.mek.hu a honlapjára:

Avagy szerelmünk, a Tabán….

A recenzens fotója a Tabánból, 2005 őszén
...itt egykor girbegurba utcácskák lejtettek a Duna felé... és keményen zajlott az élet.
Még Casanovát is megkergették az egykor errefelé kanyargó Hadnagy uccában!

A boncasztalon ma:

Tabán egykor és ma
írta és összeáll. Vecsey András, Bp., C+S BT, 2006

Telling tales / Mesélő
szerk. Nadine Gordimer
ford. Bart Dániel et al.
Budapest : Ulpius-ház, 2006., 291 p